Pecsenyesütögetéstől az önzetlen munkáig…

Biztos vagyok benne, hogy sokak fantáziáját megmozgatja, milyen is lehet egy városi bizottságban dolgozni. Ha maguk elé képzelik, akkor leginkább egy V.I.P. Klub és a tejjel-mézzel folyó Kánaán képe vegyül, előtérben az olimposzi görög istenek és istennők nemes arcélével… Jobb oldalt napfelkeltével, mely bevilágítja a nemes és nemzetes bizottsági urak és hölgyek csoportját, akik éppen teasüteményt majszolnak, kávét szürcsölnek és a város pénzének elosztásáról beszélnek szüntelen, – cinkosan összemosolyogva…

Micsoda tekintélyes emberek zárt közössége lehet ez, irigylésre méltó döntési helyzetben, akiknek beleszólásuk van a történésekbe, a folyamatokba, s mindez messze-messze a mindennapok valóságától, a gútai realitásoktól, a hétköznapi emberek feje fölött! Felelősség, ellenőrzés és a számonkérés legcsekélyebb esélye nélkül! A bizottsági tagok ott vannak, közel a tűzhöz, s miközben busásan megfizetik a semmittevésüket, sütögetik a maguk privát kis pecsenyéjét is! S közben nem változik semmi…

Kedves olvasóm, ugye rendkívül könnyű ezt elképzelni, s ha sokáig gondolkodik rajta az ember, talán elhinni is. A valóság azonban egészen más. Az alábbiakban ezt kísérlem meg bemutatni a gútai városi oktatási bizottság példáján keresztül.

Az egész folyamat a képviselő-testület első ülésén kezdődik, ahol a testület egyszerű többséggel megszavazza a képviselők közül a különböző bizottságok elnökeit. (A valóságban már előbb is zajlanak egyeztetések, ugyanis a polgármesternek nagy diplomáciával úgy kell irányítani a folyamatokat, jelöléseket, hogy a képviselő-testület pártösszetételét tükrözze a bizottsági elnökök párthovatartozása. Ez a mostani képviselő-testület esetében maradéktalanul megvalósult. A 9 bizottságból 5 MKP-s és 4 független elnök lett.) A testülettől a frissen kinevezett elnökök — köztük én is — feladatul kapták, hogy a következő testületi ülésre állítsák össze a bizottságokat, melyek 7–9 tagúak lehetnek.

A különböző bizottságok összeállítására nincs bevált recept. Általában a képviselők igényeit figyelembe szokták venni, hogy egy-egy bizottságba alanyi jogon bekerülhessenek. Melléjük olyan személyeket szoktak még felkérni, akik az adott területen segítséget tudnak nyújtani szaktudásuk vagy tapasztalatuk révén. Az elnök felelőssége, hogy működőképes, tudással, tapasztalattal, kreatív ötletekkel és valóságérzékkel megáldott olyan embereket válasszon ki, akik képesek és hajlandóak együtt dolgozni mindannyiunk javáért. E miatt az elnök kizárólagos joga, hogy a saját elképzelése, koncepciója alapján válogassa meg azokat, akikkel a legeredményesebben tud majd a későbbiekben együttműködni.

Az oktatásügy a város életében kiemelt szereppel rendelkező terület. Tartoznak ide jogalanyi- és jogalanyisággal nem rendelkező intézmények egyaránt. Óvodák, alapiskolák, napközik, iskolai konyhák és ebédkiosztó éttermek, sőt szabadidőközpont és művészeti alapiskola is. Ezek közvetlenül a város fenntartása alá tartoznak. Van két középiskola és egy egyházi fenntartású alapiskola is, amik viszont nem, vagy csak részben.

Összességében már ebből látható, hogy az itt dolgozó pedagógusok, nevelők, irodai-, gazdasági- és műszaki alkalmazottak, szakácsok stb. bérének biztosításán kívül számos ingatlan fenntartását, javítását is a városnak kell bebiztosítania, törvények által szabályozott mértékben és a városi költségvetés függvényében. Belátható, hogy sok száz diák, szülő, család életére hatással van a gútai iskolaügy.

Feladatunk még a (sokszor) teljesen különböző típusú, tanítási nyelvű és filozófiájú oktatási intézmények működésének harmonikussá tétele, összehangolása. Nem csak azt kell elérni, hogy ezek az intézmények működjenek, hanem azt is, hogy az innen kikerülő diákok büszkék legyenek iskolájukra. (Soha nem felejtem, hogy annak idején, mikor gimnáziumba kerültem, az egyik idősebb tanár az első óráján a gútaiakat kereste, „mert azok okosak…” Hogy micsoda büszkeség töltött el engem akkor, az elmondhatatlan…)

Az oktatásügy nemcsak az iskolákat jelenti, hanem a szabadidő eltöltését is (a sporttal és a kultúrával egyetemben)! Erőteljesen rányomja a bélyegét a városi élet egészére. Ha a község legsérülékenyebb, legfiatalabb, legbefolyásolhatóbb de mindamellett leginkább nevelhető korosztálya (a fiatalok) ÉRTELMES elfoglaltságot találnak, akkor nem fognak csavarogni, huligánkodni, sikerélményük lesz, erősödik az önbizalmuk, tartásuk, lokálpatriotizmusuk, s eredményesebben érvényesülhetnek a munkaerőpiacon is, ami végső soron Gútának a régióban elfoglalt pozíciójára is hatással van. (De szép mondat sikeredett!)

Az már csak hab a tortán, (és polgármesterünk bölcs előrelátásának következménye), hogy Gúta a központja a környék több települését is magába foglaló iskolakörzetnek.

Olyan embereket kellett tehát az iskolaügyi bizottságba választani, akik szakmabeliek, átlátják az adott iskola(típus) problémáit, meg tudják azt fogalmazni, s esetenként megoldási javaslattal is képesek előhozakodni. S mindezt úgy, hogy ne csak az adott intézmény, hanem egész Gúta érdekeit képviselje! Sokszor szükséges ugyanis prioritásokat meghatározni, sorrendet felállítani, hiszen az anyagi lehetőségek sajnos szűkösek…

A szakmaiságon kívül szempont volt, hogy lehetőség szerint ne intézmény vezetőket válasszak, hiszen ők a pozíciójukból adódóan elsősorban a saját intézményük érdekeit helyeznék előtérbe. Fontos volt az is, hogy a különböző iskolatípusok mindegyike képviselve legyen a bizottságban. A nézőpontok sokféleségét a fiatalok és idősek arányával és a politikai nézeteik figyelembe vételével is lehetett gazdagítani.

Az iskolaügyi bizottság összetétele végül így alakult:

Elnök: PaedDr. Madarász Róbert

Írnok: Bc. Morovič Anikó (őt a Városi Hivatal jelölte ki)

Tagok (először a hölgyek, majd az urak):

Rigó Magdolna (városi képviselő, pedagógus)

Mgr. Szabó Andrea (Corvin M. AI)

Mgr. Balázs Gabriella (II. Rákóczi F. AI)

Ing. Paraiová Monika (J. A. Komenský AI)

Mgr. Kandik Réka (Művészeti AI)

Magyarics Szépe Ildikó (Tündérkert Óvoda)

Mgr. Finta Zoltán (Városi Szabadidőközpont)

Mgr. Murányi György (városi képviselő, iskolaigazgató)

A különböző bizottságok tagjait a városi képviselő-testület 2. ülésén szavazták meg, az érdemi munka tehát csak ezután kezdődhet.

Sokan nem tudják, hogy a bizottságok csak tanácsadó szervek. Tanácsot adnak, véleményt vagy ajánlást fogalmaznak meg. Ezeket a Városi Tanács és a Városi Képviselő-testület is elutasíthatja, felülbírálhatja, ill. részlegesen vagy teljesen elfogadhatja.

A bizottsági tagok személye menet közben módosítható, főleg ha a kinevezett bizottsági tag a munkából nem veszi ki megfelelően a részét, vagy nem látogatja rendszeresen az üléseket. Mindezt havi 10 €-ért… 

Úgy gondolom, hogy nem irigylésre, inkább tiszteletre méltó azoknak a nemes szándéka és igyekezete, akik városunkat, közösségünket ilyen módon is szolgálják! Ezúton is tisztelettel megköszönöm az iskolaügyi bizottság tagjainak, hogy vállalták a közös munkát! Megtiszteltetés, hogy együtt dolgozhatunk majd!