2014. december 15., hétfő

Karácsonyi krisztkindli

A Palkovich Viktor Társulat legújabb könyvecskéje.

Csuda egy címe van ennek a könyvnek! Krisztkindli. Ráadásul karácsonyi krisztkindli. Az elmúlt századelőn így hívták a karácsonyi ajándékot. Valószínűleg a kis Borka Gézáéknál is kriszkindli volt a karácsonyfa alatt, aki miután megnőtt, a Napsugár című gyermeklap hasábjain is írt róla. Milyen furcsa! Az 1927-ben megjelent versek, történetek, mesék ma is érthetőek. Bár kissé ódivatú csomagolásba vannak bújtatva, de ha óvatosan kibontogatjuk őket, ma is örömet okoznak, gazdagítanak minket. Érzéseket, gondolatokat közvetítenek a múltból, melyeket egy nagy hírű, tudós tanár írt. Talán ránk, kései utódokra is gondolva...
Gútán látta meg a napvilágot. Középiskoláit Komáromban, Pozsonyban és Győrben, a főiskolát Pannonhalmán és Budapesten végezte. Egy rövid időre belépett a bencés rendbe is. Latin-magyar szakos tanári oklevelet 1922-ben szerzett, egy évvel később doktorált a finnugor számnevekről készített disszertációjával. Egészen 1944-ig a komáromi Szent Benedek-rendi Katolikus Gimnázium tanára volt. Később Gútán, majd 1945 után Kaposváron tanított. Az ötvenes években az ÁVO politikai tevékenysége miatt letartóztatta, pár évet börtönben is töltött. Tudós tanárként 1964-ig tanított a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban.
Sokoldalú ember volt. Főszerkesztője volt a Szivárvány és a Tábortűz című gyermeklapoknak, szerkesztette a Napsugárt, a kassai Új Életet, a komáromi Közművelődés-Könyvtáréletet és számos pedagógiai lapot is. A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület irodalmi osztályának titkári posztját is betöltötte.
Tankönyvet, verseket, és színdarabokat is írt, melyeket akkoriban előszeretettel játszottak. A Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség egyik vezetője volt.
S legendás tanár! Egykori diákjai ódákat zengtek róla. Szigorú volt, de volt humora, mély tudását játékos könnyedséggel adta át diákjainak. És nagyon szeretett mesélni! Nem csak a görög mitológiáról, hanem a „gútai pihenteszűekről” is, a bölcs Simigh bíróról, s a régi gútaiakról…
Kaposváron hunyt el, ahol máig őrzik az emlékét. Egyéniségét, gerinces magatartását hűen tükrözi az alábbi versecske, melyet diákjai ballagására írt:

             Ifjú sasok, repüljetek!
            Az élettől ne féljetek!
            Vihar, ha tépi szárnyatok,
            Annál bátrabban szálljatok!
            Mindig magasba, fölfelé;
            A tiszta csillagok felé!
            Szép tollatok a föld sara
            Ne szennyezhesse be soha!
 
Ez a kis összeállítás a Napsugár 1927-es évfolyamából lett válogatva. Az akkori gyermeklapok példányai már nehezen fellelhetők, mert az archívumok, levéltárak számára értéktelenek, mivel gyermekeknek íródtak. A könyvtárakból, hagyatékokból, gyűjteményekből pedig már kikoptak...
Borka Géza könyvecskénkben összegyűjtött írásait az akkori helyesírás szerint tesszük ismét közkinccsé. Talán azért, hogy könnyebb legyen —legalább lélekben — átérezni dédapáink gyermekkorát a nagy gútai író, költő, tanár, lapszerkesztő és színműíró: Géza bácsi segítségével.
Őszinte történetek a múltból, lélekhez szóló versek, megindító gondolatok. Igazi karácsonyi ajándék ez, krisztkindli Neked, kedves olvasó. A Trianon utáni és a II. világháború pokla előtti évek őszinte sóhaja. A sárga, málló újságlapokról békésen tekintő Krisztusgyermek (Christkindl) mintha súgna valamit: örömről, gondról, nehéz, de felhőtlen gyermekkorról, s talán egy kicsit a “gútai nemzetről” is. Az okos, nagy szívű, az ördöggel is perlekedő, boldogságban reménykedő, napsugárba kapaszkodó gútaiakról — a mi őseinkről...
Ugye, szép ajándékot küldött a múltból Géza bácsi? Fogadjátok hát szeretettel!

(Részlet a Karácsonyi krisztkindli Géza bácsitól c. könyvecske előszavából, melyet a Palkovich Viktor Társulat adott ki Dr. Borka Géza születésének 120. évfordulója alkalmából. A könyvecske bemutatója 2014. december 19-én, 17.00-tól lesz a gútai VMK-ban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése